Ezt olvasta már?

Szellőzés modern otthonokban: Az egyhelyiséges rendszerek előnyei

A korszerű épületek tervezésekor kiemelt az a szempont, hogy a megfelelő szellőzést hatékonyan oldják meg. A mai energiatakarékos otthonok kitűnően szigeteltek, de e...


A miniszterek távozása még kevés lehet az egyetemi pénzek kiszabadításához

December közepétől EU-s költségvetési szerv nem szerződhet közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal vagy általa fenntartott entitással, így 21 magyar egyetemmel sem, de a kormány szerint „félreértésről” van szó, amely gyorsan megoldható. Gyorsabban, mint hogy a magyar felsőoktatás szereplői kárt szenvednének el miatta.

 

 

Ugyan az érintett miniszterek jó darabig vonakodtak lemondani kuratóriumi tagságukról, ezt végül megteszik. Navracsics Tibor tárca nélküli miniszter közlései szerint a kormány hajlandó olyan új összeférhetetlenségi jogszabályokat is alkotni, amelyek kizárják a miniszterek és közhatalmat gyakorló tagok jelenlétét a teljhatalmú alapítványok vezetésében. Ez talán viszonylag gyorsan feloldaná az EU fenntartásait, talán nem, de az biztos, hogy a magyar egyetemek autonómiáját a lépés korántsem állítaná helyre.

 

A közel két hónapja tartó szerződésstop információink szerint nyolc pályázat folyamatait akasztotta meg. Tudunk olyan márciusban leadandó pályázatról is, amelyen annak reményében dolgoznak a kutatók, hogy mire elnyernék a támogatást, támogathatóvá válik az intézmény. A Horizont Európa eddigi mintegy másfél éve során a szerződésstopig 10 millió eurónál is több pénz érkezett magyar alapítványi fenntartású egyetemekhez.

Légüres tér

 

Az Erasmus+ program esetében a magyar alapítványi egyetemek kitiltása az EU-s finanszírozási rendszerből csak nyártól éreztetné direkt hatását: a programban együttműködő egyetemek akkor írják alá a következő tanévre kötelezettségvállalásaikat. Az idei tavaszi félév nem érintett, a magyar diákok mehetnek a célegyetemekre, más kérdés, hogy a jövő évre betervezett külföldi félévek december óta bizonytalanná váltak.

 

Az EU hatalmas összegű és nagy múltú tudományos kutatási programjával, a Horizont Európával más a helyzet, a kutatási forrásokért éles verseny folyik, a pályázatírás és -leadás, az elbírálás és szerződéskötés pedig folyamatos. A pályázatok elkészítése hónapokig tartó folyamat, a szerződéskötésre pedig a pályázati kiírástól számítva nyolc hónap áll rendelkezésre.

 

Az Európai Bizottság magyar képviselete a G7-nek adott tájékoztatása szerint az intézkedés „néhány pályázati felhívásra azonnali hatással van”. Mint írták: „nyolc olyan felhívást azonosítottunk, amelyek esetében a támogatási megállapodások aláírásának határideje májusban van”.

 

Ezek azok a pályázatok, amelyek légüres térbe kerültek a vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos transzparenciaproblémák miatt – holott a kormány a vagyonkezelő alapítványokat elvileg éppen azért hozta létre, hogy fejlesszék az egyetemek nemzetközi kapcsolatait, és növeljék az egyetemek kutatási forrásait.

 

A Bizottság további információt nem adott, így nem tudjuk, mely alapítványi egyetem pályázata „ragadt be”.

 

Ugyanakkor EU-s forrásból úgy tudjuk, az érintett pályázatok között van

 

Ezeknél a pályázatoknál tavaly télen volt a leadási határidő, elkezdődött a szakértői kiértékelési folyamat – ami alapján a Bizottság formálisan odaítéli a legjobbra értékelt pályázatok konzorciumainak a pénzt – , de nem írták alá még a szerződéseket. Májusig viszont ezt meg kell tenni.

Fájó pont

A helyzetet kezelendő és a kedélyeket nyugtatandó a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) továbbra is javasolja az alapítványi egyetemek részvételét a pályázatokban, ugyanis nyertes pályázat esetén kínálkozik egy kiskapu: a minimum három EU-s ország három egymástól független jogi entitásából álló nyertes konzorciumokban az alapítványi magyar egyetem átminősíthető társult taggá. A kutatásban részt vehet, de EU-s forrást nem kap – ezt az összeget a magyar kormány megfinanszírozhatja.

 

Ehhez is feltétel, hogy a társult taggá minősítés után is megfeleljen az adott konzorcium az adott pályázati kiírásnak, ugyanis nem minden pályázat engedi meg a társult tagok jelenlétét.

 

Mindez azzal is járhat, hogy egy magyar alapítványi egyetem kiszorul az adott projektből, mert a konzorcium számára a szerződéskötés és így az EU-s pénz akadályává válik.

 

A Horizont Európa egy több mint 95 milliárd eurós (38 ezer milliárd forintos) kutatási és innovációs program. Ezen az összegen hét év alatt alapvetően a 27 tagország osztozik, de az EU megnyitotta nem uniós országok előtt is a programot különböző feltételek mellett, így például Izrael és Új-Zéland is együttműködő ország, ahogy Norvégia és Izland is, és EU-tagjelölt országok.

 

A 95 milliárd euró hatalmas összeg. Viszonyításképp: durván a 2021-es magyar bruttó hazai össztermék kétharmada. Az is mutatja a program jelentőségét, hogy a 2021 és 2027 között futó Horizont Europára nagyobb forrást allokált az EU, mint elődjére, a 2014-2020 közötti H2020-ra.

 

A Horizont Európát az EU a kontinens jövőbeli növekedésének és jólétének zálogaként látja, és nemcsak kutatást, de innovációt, fejlesztést és piaci alkalmazást is támogat. Kiemelten fontos a programban az egészségüggyel, idősödő társadalommal, biztonsággal, környezet- és légszennyezéssel, éghajlatváltozással kapcsolatos globális kihívások kezelése és megoldása. Alappillér a digitalizációval, energiaellátással, mobilitással, élelmezéssel és természeti erőforrásokkal kapcsolatos kutatások és fejlesztések támogatása is.

 

Például csak közös, nemzetközi használatú kutatóközpontokra majdnem 2 milliárd eurót, klímával és energiával kapcsolatos kutatásokra több mint 15 milliárd eurót szán a program.

Sok millió euró

 

Az előző ciklusban mintegy 370 millió eurót nyertek el magyar intézmények – átlagosan ez évi 52,8 millió euró. Palkovics László akkori innovációs és technológiai miniszter korábban azt mondta, a program következő etapjában a magyar cél 2,1 milliárd euró elnyerése – az előző ciklus sokszorosa. A magyar tudománypolitika hangsúlyosan épít a Horizont-forrásokra, és arra, hogy a következő ciklusban a magyar részvétel megugrik: több lesz a sikeres pályázat, nő a magyar aktivitás. A magyar kormány ösztönzi is a részvételt és a magyar egyetemek konzorciumvezetői szerepét.

 

Ezekre az EU-s forrásokra nem vonatkozik semmilyen országkvóta, nincsenek lehívható keretösszegek, arányossági szempontok, minden euróért szabadon versenyeznek a pályázók, a pályázatokat pedig kizárólag minőségi alapon bírálják el a pontozó szakértők. Adnak egy pontszámot a tudományos színvonalra, a hasznosíthatóságra, a konzorcium összetételére, annak stabilitására, az együttműködésben rejlő lehetőségekre, buktatókra.

 

Az Európai Bizottság a pontozással kialakuló rangsor első helyezettjét vagy helyezettjeit nevezi ki nyertesnek, szerepe forrásaink szerint lényegében formális. Az értékelés maga szimpla vak rendszerben zajlik: a szakértők látják a pályázó intézményeket és kutatókat, a pontozók személye viszont nem nyilvános a pályázók előtt.

 

Mivel az NKFI-től hiába kértünk információt a magyar egyetemek részvételéről a Horizont-programokban, az EU általános, egyes tagországok és EU-programok forrásfelhasználásának alapinformációit gyűjtő adatbázisából tájékozódtunk.

 

Ez alapján a H2020 mintegy 370 millió elnyert eurója több mint ezer aláírt kutatási projektet jelentett hét év alatt.

A teljes program kicsivel több mint fél százalékát tették ki a Magyarországra érkező pénzek.

A magyar pályázatok sikerrátája 12,4 százalék volt, ami pár tized százalékponttal több, mint az átlagos sikerráta.

 

Nézzük a legnagyobb összegeket elnyert felsőoktatási intézményeket. 2014 és 2020 között

 

a legtöbb forrás, közel 22 millió euró a – már bécsi székhelyű – Közép-Európai Egyetemre;

18 millió euró a – nem alapítványi fenntartású – Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre;

közel 17 millió euró az – Eötvös Loránd Kutatási Hálózatban működő – Kísérleti Orvostudományi Intézethez;

majdnem 15 millió euró a – nem alapítványi fenntartású – Eötvös Loránd Tudományegyetemre érkezett.

 

Alább látható a top 30-as lista, amelyen már szerepelnek mostanra alapítványi formában működő intézmények is, például a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem is.

 

Flourish logoA Flourish chart

 

Eddig a 2021 júniusában indult Horizont Európa bő másfél éve alatt 60,6 millió euró érkezett Magyarországra, ez szintén fél százalékát tesz ki az eddig összesen odaítélt összegeknek.

 

Magyar féllel kétszáz megállapodást írtak már alá, a sikerráta 21,5 százalékos eddig, tehát magasabb, mint az előző ciklus hétéves átlaga.

 

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont közel 4 millió,

az NKFI 3,2 millió,

a Corvinus 2,55 millió euróhoz,

a Szegedi Tudományegyetem 2,4 millió,

a Semmelweis 1,77 millió euróhoz jutott hozzá.

 

A közalapítványi fenntartású egyetemek már több tucat pályázatot írtak alá a Horizont program részeként, összesen a 10 millió eurót is meghaladja az odaítélt összeg. Az alapítványi magyar egyetemek közül a legsikeresebbek a Corvinus, a Szegedi Tudományegyetem és a Semmelweis.

Feltétel az autonómia helyreállítása

 

Ugyanakkor nem csak a millió eurókról van szó. „A potenciális külföldi partnerek nem mindig fognak végére járni annak, hogy melyik magyar egyetem alapítványi, és melyik nem. Ha egy magyar partnerhez plusz adminisztrációs teher és bizonytalan jogszabályi környezet társul, akkor inkább választanak partnert más országok színvonalas egyetemei közül”, mondja Havas Attila, a KRTK Közgazdaságtudományi Intézet innovációkutatással foglalkozó tudományos főmunkatársa, aki számos nyertes EU kutatási pályázatban vett részt, de tapasztalt pályázatértékelő is.

 

„Az EU-n kívüli országok tagdíjat fizetnek azért, hogy csatlakozhassanak a Horizont kutatási keretprogramhoz, pályázhassanak, siker esetén részt vehessenek ezekben a nemzetközi tudományos együttműködésekben, hozzáférjenek a nagy és emiatt drága kutatási infrastruktúrákhoz. Enélkül ma nem lehetséges élenjáró kutatás. Nem az EU-támogatás a legfontosabb, hanem a közös kutatás révén megszerezhető új tudás. De miért lenne jó az a magyar adófizetőknek, hogy az ő befizetésük finanszírozza a magyar kutatók részvételét ezekben a projektekben, ha arra EU-forrásokat is kaphatnánk? Az EU-támogatás feltétele viszont az egyetemek oktatási és kutatási autonómiájának helyreállítása. A támogatás elvesztésénél azonban még súlyosabb veszteség az, hogy egyetemi autonómia nélkül az oktatás és kutatás színvonala is zuhanni fog Magyarországon.”

forrás: g7.hu







0
0
0

hírek innen, onnan

Már akkor tudhatták a német hatóságok, hogy az oroszoknak dolgozik a lipcsei dróntámadás gyanúsítottja, amikor belépett az országba

Egy tisztviselő szerint azért nem kezdték el megfigyelni, mert a hatóságok erőforrásai korlátozottak, és nem számítottak arra, hogy egy...

Kilenc évig küzdött egy újabb esélyért - A korábbi x-faktoros bronzérmes Gulyás Roland a Megasztár színpadán tér vissza

Kilenc évvel ezelőtt egyszer már bízott abban Gulyás Roland, hogy megvalósíthatja az álmait. A Megasztár versenyzője azonban hiába volt...

Toroczkai László „férgezése” miatt szólt be Hajós András a Heti Hetesben

A nem éppen visszafogott politikai kommunikációról szólt a Heti Hetes vasárnap esti adásának egyik legpikánsabb részlete. A szeptember...

Orbán szerint neki most nincs hitele a választóknál, de vissza fogják hívni

A Fidesz elnöke bement Bayer Zsolthoz, és ott folytatta, ahol a választás előtt abbahagyta. Újkommunistának nevezte a kormányt, amelyet...

A tanácsadó elárulta: ezt a 8 dolgot csinálják rendszeresen azok, akiknek valóban magas az önbecsülésük

A magas önbecsülést könnyű összekeverni a harsány magabiztossággal.

A Barca és Kane is lefékezhetetlen, a Bayern vinné a besült Liverpool-sztárt - külföldi körkép

A legfontosabb és legérdekesebb vasárnapi hírek a külföldi foci világából.

„Nem tudom, milyen eltorzult logika késztette Putyint erre” - Orosz drón csapódott be Boris Johnson vonata mögött a lengyel határnál

Egy Varsóba tartó személyvonat mozdonyát találta el egy orosz drón a lengyel határtól két kilométerre. Az ukrán vasút szerint a valódi...

Semmi sem lesz már a régi: 4 csillagjegy élete gyökerestül megváltozhat 2027. február 8-ig

Az Uránusz 2026. szeptember 10. és 2027. február 8. között retrográd mozgást végez az Ikrek jegyében.

Katie Holmes már a New York-i Divathétre is magával vitte új kedvesét

Katie Holmes új párjával, Jason Bard Yarmoskyval jelent meg a New York-i divathéten. 

Orbán Viktor a Bayer Show-ban: Most még nem dolgom, hogy olyanoknak beszéljek, akik most küldtek el

A volt miniszterelnök a HírTV műsorában értékelte a politikai helyzetet a tavaszi kormányváltás óta. A Fidesz mostantól kizárólag a...

„Össze kell varrni a fejem” – Mentő vitte kórházba Istenes Bencét a kolumbiai forgatásról

Egy ajtóból kiszakadó vasdarab találta fejbe a műsorvezetőt a Celeb vagyok, ments ki innen! forgatásán. A medellíni kórházban...

Ezért nem repül szinte soha Kim Dzsongun: különös oka van annak, hogy inkább órákig zötykölődik egy vonaton

Kim Dzsongun külföldi útjai önmagukban is ritkaságszámba mennek, ám amikor Észak-Korea vezetője mégis elhagyja hazáját, gyakran olyan...

0

Sport

Megnevezték a Liverpool bűnbakját az újabb kínos botlás után

A mérkőzés liverpooli „gonosztevője”.

Mohamed Szalahnak lassan rémálmai lesznek a magyaroktól

Eddig nem megy jól a török kaland.

Proprofesszionális zsebtolvajok és szándékos késések: Mikel Arteta extrém módszerekkel edzi az Arsenalt

Szándékosan szívatja saját játékosait Mikel Arteta: az Arsenal menedzsere extrém helyzetekkel készíti fel csapatát a váratlan krízisekre.

Kimi Antonelli a Spanyol Nagydíjon is győzött, egyre közelebb a fiatal olasz vb-címe

A címvédő Lando Norris borzasztóan jött ki egy virtuális biztonsági autós fázisból.

Az Arsenalnak már oda is lehet adni az újabb Premier League-érmet

London két gigászánál nagyon eltérően indul az idény...

Daniel Maldini győztes gólt lőtt, majd hajnalban autóbalesetet szenvedett

A Cagliari csatárát közepesen súlyos, sürgős ellátást igénylő sérüléssel vitték kórházba.

0
0

Bulvár

Speciális áramtarifát kaptak a nyugdíjasok: a 65 év feletti és a súlyos fogyatékossággal élő cseh fogyasztók is igényelhetik

Különleges, kifejezetten a nyugdíjasoknak szóló áramtarifát vezetett be az E.ON Csehországban. Sok nyugdíjas nem is tudja, hogy jár neki.

Csalás a benzinkutakon: egy alufóliagolyó segítségével tankolnak mások pénzéből

A benzinkúti csalás során egy apró alufóliagolyó is elég lehet ahhoz, hogy a bűnözők más autósok bankkártyájára tankoljanak.

„Elnézést, nem bírom felébreszteni a férjemet, azt hiszem, meghalt” – A stewardess a legmegrázóbb élményéről mesélt

A mosolygós légiutas-kísérők hivatása mögött olyan emberi sorsok és küzdelmek lapulnak, amelyek örökre nyomot hagynak.

Közel negyven EP-képviselő támadja az Alaptörvény 17. módosítását: reagált az Európai Bizottság

Válaszolt az Európai Bizottság a magyar Alaptörvény 17. módosításával kapcsolatban. A Velencei Bizottság októberben vizsgálja Sulyok Tamás eltávolításának ügyét.

Magyar Péter lebuktatta Orbánt: Ez az a dokumentum, ami romokba döntötte a Fideszt

Magyar Péter szombaton nyilvánosságra hozta azt a 2016-os hivatalos dokumentumot, amely szerint Orbán Viktor akkori...

„Tudja csak meg az egész falu.” – neveket követelnek a nagykovácsi kislány ügyében

Egy 12 éves kislányt aláztak meg Nagykovácsiban, az ügy után pedig többen már a feltételezett érintettek nevét követelik.

Megnevezték a Liverpool bűnbakját az újabb kínos botlás után

A mérkőzés liverpooli „gonosztevője”.

Magyar Péter egy papírt tett az asztalra: aki nem írja alá, annak távoznia kell

Órákon át tartó vita, egy „Tisza védőháló” nevű belső kiáltvány, Tóth Péter kampányfőnök leváltásának terve...

Virág Andrea: Ha ezt a férgezős hangnemet folytatják, a Mi Hazánk sosem lesz a kormánypárt potenciális kihívója

A figyelemért zajló versengésben egyre élesedik a politikai kommunikáció: ha a Mi Hazánk így folytatja, aligha kerekedhet a Fidesz fölé a jobboldalon, és lehet belőle a Tisza potens kihívója.

Ha ez bejönne, Orbán Viktor tényleg hátradőlhetne

Vasárnap sorsdöntő parlamenti választásra kerül sor Svédországban, ahol a baloldali és a jobboldali blokk közötti szoros küzdelem mellett a radikális gyökerű Svéd Demokraták esetleges kormányzati szerepvállalás

Jellegzetes tünetek nélkül fejlődik ki ez a ráktípus – Így lehet időben felismerni

A rákos megbetegedések a korai stádiumban kezelhetők a leghatékonyabban – ilyenkor azonban a többségük még egyáltalán nem okoz panaszokat. Ez a prosztatarákra különösen igaz. Mutatjuk, milyen tünetek figyelmeztet

Ezt a háztartási eszközt 3 havonta ki kellene dobni, mégis évekig őrizgetjük

Bár lehet, hogy mi észre sem vesszük, a tisztításhoz használt eszközökön, a konyhában vagy a fürdőszobában használt tárgyakon lévő mikrorepedésekben és a nedves szálak között észrevétlenül szaporodnak el a

0